Új fejlemények a prosztatarák-kutatásban

601
HOZZÁSZÓLÁS:

A prosztatarák sok esetben nem igényel kezelést. Ha egy idős embernél a tumor kevéssé agresszív formája van jelen, elég lehet a rendszeres ellenőrző vizsgálat és vérkép.

A közelmúltban nagyszabású vizsgálatot végeztek kilencezer férfi bevonásával: átlagéletkoruk hetvenhét év volt, és mindannyiuknál kezdeti stádiumú, kezelésre nem szoruló dülmirigyrákot diagnosztizáltak. A páciensek közel háromnegyedénél a halál oka végül más volt, illetve a daganat nem nőtt akkorára, hogy kezelni kellett volna. Egynegyedüknél majdnem tíz év telt el addig, amíg a tumor mérete beavatkozást nem tett szükségessé.

A betegségnek azonban erősen rosszindulatú formája is létezik, amelyet feltétlenül és azonnal kezelni kell!

Orgazmus minél többször? – Nem vicc!

Egy nyolc éven át tartó vizsgálat, melyet közel harmincezet, negyvenhat és nyolcvanegy év közötti férfi bevonásával végeztek, arra az eredményre jutott, hogy minél többször van orgazmusa valakinek, annál kevésbé fenyegeti a prosztatarák. A havi huszonegy orgazmus a betegség kockázatát harmadával csökkentette azokhoz képest, akiknél a havi ejakulációk száma csak négy-hét volt.

Az ok talán az lehet, hogy mivel a dülmirigy az ondó részét képező váladékot termel, gyakori ejakulációval statisztikailag több károsodott és rákos elfajulásra hajlamos sejttől lehet megszabadulni (ezek a partner szervezetébe jutva nem okoznak rákot).

Öregedés:

A korral romlik annak a sejtbiológiai mechanizmusnak a hatékonysága, mely segít kivédeni a sejtosztódás anomáliáit, illetve elpusztítja a rendellenes sejteket. Ha az ilyen sejtek kontrollja gyengül, akadálytalan szaporodásnak indulhatnak (burjánzás), amit a férfi nemi hormon, a tesztoszteron is nagyban elősegít. A prosztatarákos esetek kétharmada a hatvanöt évesnél idősebbek körében jelentkezik.

Örökletes?

A kutatók napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, vajon genetikai okok húzódnak-e a prosztatarák hátterében?! Egy izlandi tudóscsoport nemrég felfedezett egy mutáns gént, amely hajlamosíthat a betegségre, és egyúttal magyarázatot ad arra, miért gyakoribb a feketék, mint a fehérek körében.

Míg az europid rassz 13 százaléka hordozza ezt a gént, addig a feketéknek valamivel több mint a negyede. Ha jelen van, minden rassznál egyforma mértékben, 60 százalékkal növeli a betegség kialakulásának kockázatát, s az összes prosz-tatarákos eset közel 8 százalékáért felelős. A mutáns gén ráadásul az elfajulás agresszívabb (rosszindulatúbb) formájára hajlamosít.

A szakemberek jelenleg még dolgoznak a gén kimutatásának szűrővizsgálati módszerén. Ha valakiről megállapítható lesz, hogy hordozza a gént, idejekorán meg lehetne kezdeni nála a prevenciót (például gyógyszerekkel)… Ha egy rákos páciensről derül ki, hogy a mutáns gén hordozója, a kezelés radikálisabb formáját kell alkalmazni.

601
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]